A kaptár az tulajdonképpen egy láda,mely általában felülről nyitható.A kaptárban vannak a keretek,melyben élnek a méhek.A keretekben található a fiasítás,van elraktározva a virágpor és a méz,és télen a keretekben a sejtek között és a sejtekbe is bebújva telelnek át a méhek.Egy családban 1 anyaméh (királynő) található ,aki 3-4 évig él,általában nem repül ki, és feladata a peték lerakása.Van olyan időszak amikor napi 1000 petét is lerak.A kaptárban vannak a hereméhek , párszáz lehet a számuk.A herék csak tavasztól -őszíg élnek,mivel szeptember elején a méhek elüldözik őket.Feladatuk az anya megpárzása,amely egy anya életében csak 1-szer történik.A munkásméheknek több 10000 lehet a számuk. A méhek a munkát felosztják maguk között a kor alapján. Vannak  dajkaméhek,takarítóméhek,örzőméhek,gyüjtőméhek, felderítőméhek és  mézkészítőméhek.Minden méh végigmegy minden feladaton.A munkásméhek életkora 3-6 hónap.A nyár végén kikelő méhek az áttelelő méhek, az életkoruk 6 hónap is lehet.Amelyik méhnek kiszakad a fullánkja,az pár órán belüll elpusztul.
 

A méhek mézet gyüjtenek,van a köztudatban.Azonban ez nem egészen igaz. A méhek gyüjtenek-virágport-vizet a fiasítás neveléséhez,-nektárt,amiből mézet készítenek.A kaptárban a méhek készítik a méhpempőt,a propoliszt és a viaszt.A méhpempő a fiasítás tápanyaga, melynek az összetétele eredményezi,hogy a kikelőméh munkás,here netán anya (királynő) lesz.Miböl lesz az akácméz,a repceméz,a hársméz ? A méz fajtája a behordott nektártól függ.Akácmézet akácvirágzáskor ,hársmézet hársvirágzáskor (s így tovább) lehet termelni.Ez azonban nem elég.A virágzáskor kell, hogy az adott röpkörzeten belül tömegvirágzás legyen és bőségesen nektározzon a virág.Amikor az időjárás nem megfelelő a feltételeknek ,akkor a méhek más virágzó növényről is hordanak,s emiatt a fajtaméz nem lesz tiszta,mert más virág nektárja is belekerül.Ezt elsösorban az akácméznél lehet észrevenni mert az akácméz bekristályosodásá-  hoz már 0,5-1% más típusú méz is elég.Ez a kismennyiségű méz már elindítja a kristályosodási folyamatot és azért lehet,hogy kb fél év múlva elkezd a méz beállni.Az azonban akácméz marad,hiszen 99% akác.

Ha a nektárkiválasztáshoz kedvező az időjárás,a méhek megkezdik a begyüjtését.A csápjukban lévő szaglószervükkel,illetve kutatással megkeresik,majd szipókájukkal fölszívják és elraktározzák a mézhólyagjukba.A mézhólyag 15 miligramm befogadóképességü.Ha kevés nektár van a virágban és a mézhólyagjuk nem telt meg,akkor a nyelvükkel felnyalják a maradékot.A nyelőcsőbe ömlő garatmirigy váladékát adják hozzá és megkezdődik a nektárátalakítása mézzé.A fiasítás fölött lévö sejtekbe ömlesztik,itt az invertáz enzim a nektárban lévö répacukrot,és egyéb cukrot szölő-, és gyümölcscukorrá alakítja át, közben a méhek elpárologtatják a felesleges vizet.A kaptárban megnő a levegő páratartama.Ezt a méhek kiszívják a kaptárból ,a kijáróban lévő méhek szellöztetésével.A mézérlelő családoknál a méhek kiöltik szipókájukat és visszagörbítik hasuk irányába,majd a mézhólyagból egy csepp mézet  kinyomnak oda és gyorsan elkezdik forgatni,annak érdekében,hogy a bennelévő víz elpárologjon.A beérlelt mézet a méhek viaszlappal fedik be.