Késő őszi munkálatok

A méhek telelésének kezdete november hónapra tehető. A méhcsalád a gömbhöz hasonló alakot veszi fel, ugyanis ennek a legkisebb a felülete a térfogatához viszonyítva így a hőleadása is a legkisebb. A telelőfürt - így nevezik e gömböt - három rétegből áll. Kívül a héj a szorosan összebújt takaró méhekből áll. A héj nem táplálkozik, szinte mozdulatlan. A héj kiterjedése változó, a külső hőmérséklet függvényében. Hőmérséklete 8-9 °C. Ezen a hőmérsékleten a méhek mozdulatlanná válnak. Ha csökken a hőmérséklet, a méh megdermed, ám ha melegszik a környezete, feléled. 3 °C alatt a méh képtelen a mézhólyagjában lévő mézet hasznosítani, így elpusztul. Amíg visszafordítható a folyamat, a héjban lévő méhek csápjukkal jeleznek az alattuk lévő munkásoknak, amennyiben fogytán az energiájuk, helyet cserélnek. Ha a hőmérséklet nagyon alacsonnyá válik, a méhek közti helycsere megszűnik. Ilyenkor a külső réteg megdermed, majd elpusztul és lehull, szerepét az alatta lévő méhek veszik át. A telelőfürt olyan hatásosan működik, hogy a kaptárban a víz akár meg is fagyhat, a telelőfürt közepén a hőmérséklet a telelés első szakaszában 20-30°C közötti, a második szakaszban 27-34°C. A héj összehúzódásán tágulásán kívül egy másfajta mozgás is érzékelhető a telelés során, ez a vonulás a táplálék után. A vonulás kezdetén a belső méhek aktívabbak lesznek, majd a fürt egy ponton megbomlik, a magot alkotó méhek kiözönlenek, a mézes sejtek felett megállnak, és a fürt újra összeáll. A vonulás eleség után veszélyessé válhat akkor, ha a méheknek léputcát is kell váltani hideg időben.

A telelés fiasítás mentes időszakában a havi fogyasztás annyi lehet, mint amennyit egy hét alatt használnak fel a méhek akkor, amikor az anya ismét megkezdi a petézést.

 

A szabadban való teleltetés mellett szól, hogy méheink természetes körülmények közepette, minden tisztulási alkalmat ki tudnak használni. Egyszerűbb, igénytelenebb teleltetési forma, amihez nem is kell sok tapasztalat, szaktudás, csak a külső nyugalom . A szabadban való teleltetés hátránya, hogy könnyen beázik, rongálódik a kaptár, gyakoriak a téli kártevők, s a hideghullámok sem múlnak el nyomtalanul a családok fölött.

 

tél

A zárt helyen védettebbek a családok az időjárástól, a külső zavaró tényezőktől. A gyengébb családok is könnyebben átvészelik a téli hónapokat. Az egyenletes hőmérséklet miatt minimális a mézfogyasztás.  Ez a fogyasztás kb. a fele a szabadtéri teleltetéskor történő fogyasztásnak.A kevesebb fogyasztás révén a benn telelő méhek szervezete sem kopik el annyira, mint a szabad ég alatt telelő társaiké. A benn telelők tavasszal, hetekkel tovább élnek,ezért a szokásos, április hónapban bekövetkező nemzedékváltás lassabban játszódik le

 

Telelőnek legjobb a szárazabb pince de megfelelő a használaton kívüli kamra, istálló vagy bármilyen helyiség. A helyiséget előzetesen takarítsuk és kénezzük ki, a rágcsálókat irtsuk ki. Legkedvezőbb hőfok a 0 fok körüli, de 6 fokig zavartalanul viselkednek benne a méhek február végéig, március elejéig. Gondoskodjunk arról, hogy a levegő jusson be. Az ablakokat hőszigeteljük, fénytől zárjuk el. A túlzsúfoltságot úgy kerüljük el, hogy 2-3 sor kaptárt rakunk majd egymásra. A családok kijárójára egérrács kerül. A takarót nem kell leszedni a fészekről. Az egérrácson kijöhetnek azok a méhek, amelyeknél emésztési zavar lép fel. Igaz, a sötétben nem találnak vissza, de épen ez a jó. Tiszta, egészséges marad minden család.

Behordásra november végén, a hideg állandósulásakor kerül sor. Ha hó takarná a tetőket, zajmentesen húzzuk le hátra a havat. A behordást a legnehezebb kaptárakkal kezdjük, mert ezek kerülnek az alsó sorba. Közvetlenül a földre ne helyezzünk kaptárt, hanem faalátétet alkalmazzunk. Lényeges, hogy minden láda vízszintesen álljon. A gyenge családok, könnyű kaptárak kerüljenek felülre. Úgy rakodjunk, hogy minden kaptár kijárója hozzáférhető legyen, hogy időnkét ellenőrzést tudjunk tartani. A mérleges kaptárt itt is állítsuk be. Az egyenletes fogyás, a nyugodt pihenés biztos jele. Helyezzünk el a legfelső kaptár magasságában hőmérőt, a szellőzőrésektől távolabb, hogy a felmelegedést ellenőrizhessük.


Szükséges a páratartalom biztosítása céljából nagy felületű edénybe öntsünk vizet párologtatni. Jól bevált gyakorlat a nedves zsákdarabok szétterítése is. A hőmérsékletet úgy szabályozzuk, hogy 0 és 4 fok között legyen. Ha felmelegedést tapasztalnánk estétől reggelig, hagyjuk nyitva az ajtót vagy ablakot.


A telelőt általában hetente ellenőrizzük, amint a külső méheket is. Piros fényű zseblámpával dolgozzunk, teljes sötétben. Hallgassuk meg a méhek zúgását, szellőzését. Óvatosan húzzuk kis seprűvel a kaptárutcába lehullott méheket, nehogy a söprés zajt üssön.

A legkedvezőbb nedvességtartalom 75-80 %

Hőmérséklet 0-6 C fok körül.

 

Teendők októberben:

-védekezés madarak ellen,állatok ellen

-szél ellen védekezés

-kaptárak belső ,külső takarása

A madarak közül a cinkének szokása,hogy a kijáróra száll ,bezörget a kaptárba,s a méhet elkapja.A harkály képes kilyukasztani a kaptárt is.
Ha harkályveszély is van, akkor csak a kaptárak hálóval védelme a megoldás, ez tulajdonképpen a cinkétől is véd. Ne feledjük, az apró szemű háló tavasszal majd akadályozza a méheket a repülésben.

A madárháló felrakása a méhesben úgy történik,hogy a kijáró előtt van kifeszítve,ahol az egyik oldala a tetőlemezeken halad végi,míg a másik oldala 1-2 méterre a kijárótól.Így kb. 30-45 fokos szöget zár be,s megakadályozza a kijáróra történő leszállást.Teljes védelmet az jelent,ha a kaptársort hátúlról is bevonják ugyanígy,ill. a két nyitott véget is lezárják.

 

Az egerek nemcsak a kijárón át tudnak bemenni a kaptárba,hanem bármílyen más apró résen át.Nem csak a lépet teszi tönkre,hanem a mézet is megeszi.Sok esetben a méhcsalád által nem takart keretek mind áldozatul esnek az egereknek.Egerek ellen védekezzünk így:

-tiszta terület

-folyamatosan a kritikus aug.,szept,okt hónapban egérméreg a kaptárak alatt.

-egérrács a kijárókon

-rések eltüntetése,ügyeljünk a tető jó záródására is.

 

Lehetőleg olyan anyagokat alkalmazzunk takaráshoz, amelyek jól szigetelnek, szagtalanok, a nedvességet magukba szívják, több rétegben is elhelyezhetők, és ha a méhek megrágják, nem ártanak. Minden szempontból megfelelő anyag a szalma, gyékénypárna. Közvetlenül keretre csak azért nem ajánlatos tenni, mert a méhek odaragasztják, megrágják. Mindkét párna laza szerkezetű, jó hőszigetelő, a nedvességet jól magába szívja. Spárga helyett vékony, szigetelt, vagy horgonyzott drótot kell szőni, mert a méhek különös előszeretettel rágják el a fonalat. Legjobb hőszigetelő a hungarocell, de a méhek azonnal munkába veszik, rágják. Befestésével védekezzünk ez ellen. A család fészke könnyebben benedvesedik ezek mellett, mert a vizet nem szívja fel. Nagyobb szellőzőnyílás alkalmazásával mérsékelhető a nemkívánatos nyirkosság. A mai kor szigetelőanyaga a hullámpapír,tükőrfólia.