 |
|
|
|
Szállítás-rakodás , 2-ik rész
|
|
|
|
Sok méhész a rakodókaptárak összekötésénél kaptárösszekötő hevedert használ,melyet nem rendeltetésének megfelelően a kaptár emelését is azzal végzi,s ha az erőkifejtéstől a fiókok elcsúsznak,akkor szidja a gyártót,forgalmazót,pedig azok nem is tehetnek róla,hiszen ezek az összekötő hevederek nem emelésre valók !
Az iparba használt rögzítő hevedereknek mindnek TÜV tanusítványa van,feltüntetve a szorító erőt,s legalább 5-ször annyiba kerülnek ,mint a kaptárösszekötő hevederek.
S a lényeg,hogy valamennyi heveder használati útmutatójának első mondata:
EMELÉSRE HASZNÁLNI TILOS!
Egy kis fizika:
|
|
|
|
A fizikában a newton (jele: N) az erő mértékegysége az SI mértékegységrendszerben.[1] Nevét Sir Isaac Newton, a klasszikus mechanika atyjának munkássága után kapta; különösen a második törvényének elismeréseképpen. Egy newton azzal az erővel egyenlő, amely egy 1 kilogramm tömegű testet 1 másodperc alatt, 1 méter per szekundum sebességre gyorsít fel. A newton egy SI származtatott egység; SI-alapegységekkel a következőképpen fejezhető ki:
Ahol:
N = newton
kg = tömeg
m = méter
s = másodperc
Ennél sokkal ritkábban, de szintén használt mértékegység a dekanewton (jele: daN) is. Ezt a mértékegységet általában valamely szerkezet (például tehergépkocsi platók, vontató- vagy mászókötelek) teherbírásának jellemzésére használják. Ez azért előnyös, mert ez a mértékegység közelítőleg 1:1 arányban megegyezik azzal a tömeggel, amit az adott szerkezet még elbír. Ily módon elkerülhető, hogy átváltási hibából származó véletlen túlterhelés jöjjön létre.
|
|
|
|
|
|
Â
|
newton
(SI)
|
dekanewton
|
kilonewton
|
kilopond
|
|
1 N
|
= 1 kg*·m/s2
|
= 0,1 daN
|
= 0,001 kN
|
= 0,10197 kp
|
|
1 daN
|
= 10 N
|
= 1 daN
|
= 0,01 kN
|
= 1,0197 kp
|
|
1 kN
|
= 1000 N
|
= 100 daN
|
= 1 kN
|
= 101,97 kp
|
|
1 kp
|
=9,80665 N
|
= 0,981 daN
|
=0,00981 kN
|
= g*(1 kg)
|
|
|
|
|
|
1 daN
|
= 10 N
|
= 1 daN
|
= 0,01 kN
|
= 1,0197 kp
|
|
|
|
|
|
 |
|
|
|
Ebből adódóan a kaptárösszekötő heveder emelésre történő használata során egy átlagos 90 kg súlyú kaptár esetén 90 daN ellenerő keletkezik.
Egy csatos rögzítő heveder 125 daN-os rögzítő erőre van tervezve,melynél a feszítőerő 65 daN !
Egy kaptárfiók súly kb. 20 kg a súrlódási tényező 0,3 akkor 20 x 0,3 60 N erő szükséges ahhoz,hogy ez a fiók elmozduljon. Ez 60 daN
Minimum ezt az erőt kell a szorítóerővel biztosítani azért,hogy ne csússzon szét a fiók.
Ez az erő a kaptárfiók kivitelezésétől függően nőhet vagy csökkenhet,mivel a fiókok érintkezésénél a súrlódási erő a kivitelezéstől függ. Az erőhatásoktól függően ez az erő nagymértékben lecsökkenhet ha:
-vizes a kaptár
-a kaptár a rakodás során megdől
-a kaptárra más erő hat, pl. nekiütközik valaminek
Ha a kaptárt a hevederszalaggal megemelem,akkor a szorítóerőt csökkentem,ráadásul a hevederre ható összes erőt növelem,mely esetlegesen a heveder károsodásához vezethet.
Számoljunk csak. Ha simán összeszorítom a kaptárt akkor van 125 daN erőm mellyel szemben 60 daN súrlódási erő .Ha ezt a kaptárt megemelem akkor mindjárt 90 daN-nal kevesebb erőm marad ,mely azt eredményezi,hogy egy kisebb erőbehatásra már el is mozdult a két fiók.
Ahhoz,hogy a fenti erőm megmaradjon ipari alkalmazású hevederre lenne szükségem,mely legalább 250 daN erejű.
EN szabványos,tanúsítvánnyal ellátott hevedereket pedig ezért a pénzért nem lehet kapni !A kereskedelmi forgalomban kapható hevedereket ne keverjük össze a rakományrögzítésre kifejlesztett hevederekkel. Ezeknek a hevedereknek a használata csak a köznapi életben megengedett,azaz kisebb súlyú tárgyak lefogatására,rögzítésére.(bőrönd,kerékpár,deszka stb.)Kaptárak összekötésére is megfelelő de nem egyben az emelésére is !
|
|
|
