téli mûhelymunkák


		Amíg eljön a tavasz, a legtöbb méhész télen sem unatkozik.Fúr-farag, eszközt gyárt,kaptárt készít és keretet .Nagy állomány esetén elengedhetetlen a keretek elkészítése télen,mert tavasszal nem lesz rá idő.Ez nem feltétlen azt jelenti,hogy így kell csinálni,mindenki saját maga dönti el,mikor készíti el azokat.Én átlag 40 családdal méhészkedem,de télen sosem csinálok kereteket,mert nekem nincs rá időm,én tavasszal szoktam keretet készíteni. Hány keretet kellene lecserélni évente ? Én a keretszám harmadát ajánlom,azért,hogy -megelőzzük a betegségeket -a max.3 éves keretek sokkal szebbek és egészségesebbek -télire a 2-3 éves keretek is megfelelőek a méhek számára Egy NB 18-as kaptárnál ez 6 db /család a szükséges keretszám.Ki lehet-e ennyit építeni ? Még többet is. Repcén 2-3 keret minimum, akácon meg akár 8-at is,és akkor a többi hordásról még nem beszéltem. A kaptár és keretléckészítésről nem beszélek,viszont a keret összeépítéséről ,műlépezéséről és berakás idejéről szól ez a fejezet.

	A keret a kaptár legfontosabb része. Ha nem pontos,a kaptárt nem lehet kezelni. A keret méreteit általában a külső méretet jelölik.,fül nélkül. Így a három legfontosabb méret: NB (nagyboczonádi) 42 x 36 cm ½ NB (kisboczonádi ) 42 x 18 cm Hunor 42 x 28 cm Ezek a leggyakrabban használt méretek,de még sokkfajta méret (Zander,Langstrohm stb.) létezik,amikre nem térünk ki,hiszen az összeállítása ugyanúgy történik. A keretléc anyaga ,nem hasadó csomótlan fa. Régebben a fenyő és a nyár volt a leggyakoribb a jelenben meg szinte csak a hárs.

A keretek összeállítása: 1 db alsó léc 1 db felső léc 2 db oldalléc A felső léc:Hossza 46 cm ebből 2-2- cm a keretfül .vastagsága 15 mm , szélessége 25 mm.A léc két végéből ki van fűrészelve egy 5 x 20 mm-es kocka,ahova az oldallécet fogjuk szegelni. Az alsó léc:Hossza 42 cm,vastagsága 10 mmszélessége 25 mm Az oldalléc:A hosszuk változik,attól függően , milyen kaptárban használjuk :36-38-18 cm, vastagságuk 10 mm, szélességük 35 mm

A lécbe mindkét oldalról 5-5 mm marással eltávolítjuk az anyagot 1 vagy 2 helyen,típustól függően s itt keletkeznek a keretvállak.

Általában 5-5 mm esetén 10 mm hézag lesz két keret egymás mellé rakásakor,s ezen a hézagon keresztül tudnak a méhek közlekedni.

A kereteket alul 2-2 db 30-as,felül 2-2 db 40-es szeggel szokták összeszegelni. Legújabb technika a tűzőgépes szegelés, ahol is szeg helyett tűzőkapcsot használnak. Az összeszegelés előtt történik meg a keretek kifúrása,ahova később a keretdrótot húzzuk be műlépezés előtt.

A fúrás 1-1.5 mm-es fúrószárral történik.

Legkönnyebb oszlopos fúrógéppel fúrni,akár 3-4 keretlécet is átfúrhatunk egyszerre,attól függően milyen hosszú a fúrónk. Sablont kell készíteni,hogy a lyukakat mindig középre fúrjuk,pár keretnél vonalzóval kezelhetjük a lyukak helyét.

Az összeszegelést keretszegező rámában a legkönnyebb elvégezni,mivel a ráma derékszögben tartja,nem mozdul el a léc, s nem csuklik össze szegeléskor.

A szegelés után 0.4 vagy 0.5 mm vastagságú horganyzott dróttal (rozsdamentessel is lehet,de drága) befűzzük e keretet. Legegyszerűbb módja,hogy kimérünk egy mintatávolságot,s ahhoz mérjük a drótot,s levágjuk,így csak azzal a dróttal kell bajlódnunk nem az egész tekerccsel. Az NB kerteknél vízszintes és függőleges szálakat szoktak fűzni,a Hunor és ½ NB kereteknél csak függőleges szálakat. Elterjedőben van az NB kereteknél is a csak függőleges szálazás.






		Keretszegző ráma

Az NB kerteknél vízszintesen 3 függőlegesen 4-5 szálat szoktak fűzni,így a drót hossza kb. 3-3.5 m,a fél NB keretnél 5 db szál esetén kb. 1.2 m,Hunor keret esetén 1.5 m drótra van szükségünk keretenként. A drót egyik végét rátekerjük a kis szegre,majd leütjük a szeget,s kezdjük a befüzést. Mikor befűztük a keretet,akkor jön a feszítés,ehhez az egyik kezünkön az ujjunkkal mindig lefogjuk az egy-egy szakasz drótot a feszítés után,majd a következő szakaszt feszítjük meg,s áttesszük az ujjunkat ennek a feszítési szakasz végére. A végén az utolsó szakasz után egyből az előzőleg beütött második kis szegre tekerjük,s elengedhetjük,majd a szeget ráverjük.

Huzalhullámosító használata. Huzalhullámosítót csak akkor kell használni,ha csak függőleges drótozásunk van, mivel vízszintes drótozás esetén a vízszintes drót miatt nem tudnánk használni,s amúgy is a vízszintes drót fogja meg a lépet elcsúszás ellen.

Nagyobb méhészeteknél a keretek fúrására 6-8 fejes keretfurót használnak.

A keretfuró teljesítményére 300 w-os villanymotor is megfelelő 1440-720-as fordulatszámmal.

A furófejeket egy ékszíjjal lehet meghajtani,általában 1.5- 2 mm-es fúrószárakat használva.

A keretek drótózására használhatnak drótvezetőt is.Ez a szerkezet azonban csak akkor jó, ha csak függőleges drótozást használunk.

A kis kerekek szabadon forognak,s a keretdrót megvezetésére szolgálnak.

Egyszerű keretfúrás állványos fúróval.Mindössze egy vezető szükséges hozzá.

Befűzzük a drótot,majd a kezdő végét lerögzítjük (tűzőgéppel,kisszeggel),ezután elkezdjük megfeszíteni a drótot szálanként.A megfeszített szálat az ujjunkkal fogjuk le,hogy feszes maradjon,minden egyes szál megfeszítése után az ujjunkat arrébb tesszük,s a legvégén letüzzük ,vagy leszegeljük a drótszálat.

NB keretnél a két drótszál közé csúsztatjuk a műlépet.

Beolvasztó trafóval rövid ideig rövidzárat csinálva égetjük bele a műlépbe a drótot.

A rövidzártól melegszik meg a drót.

Megfelelően beolvasztott drót nem ég át és nem látszik ki.

Sarkantyúkerékkel és beolvaszthatjuk a keretet.A kerék közepében kell a drótot megvezetni.

A sarkantyúkereket vízben szokták melegen tartani,ezért kettőt használnak egyszerre.Amíg az egyikkel dolgoznak,addig a másik melegszik.

Az elektromos sarkantyúkerék használata esetén ügyelni kell arra,hogy gyorsak legyünk,ellenkező esetben a műlép kiolvadhat.

Tárolás beadás előtt

Mert így járhat.Sőt el is olvadhat.

A műlépes keret mindig árnyékos helyen tároljuk !

Folytatás-tavaszi első lépések